Informator
   Pripremna nastava
   Telefoni
   Žiro račun
   Dokumenta za prijavu
   Prvi konkursni rok
   Drugi konkursni rok
   Dokumenta za upis

   

Početna > Upis > Informator >
STUDIJSKI PROGRAM: MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST
Naziv diplome: DIPLOMIRANI FILOLOG (MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST)

Sajt odseka: http://www.ujvidekimagyartanszek.ff.uns.ac.rs/

Način polaganja i vrednovanje prijemnih ispita
Prijemni ispit se sastoji iz dva dela: pismenog i usmenog.
Za pismeni deo ispita  se priprema jedinstven test iz oblasti mađarske gramatike i opšte lingvistike (najviše 15 bodova), odnosno iz oblasti teorije književnosti, istorije mađarske književnosti i komparatistike (najviše 15 bodova).
Usmeni deo ispita se polaže posebno iz oblasti mađarske gramatike i opšte lingvistike (najviše 15 bodova), odnosno iz oblasti teorije književnosti, istorije mađarske književnosti i komparatistike (najviše 15 bodova). Usmeni deo ispita je razgovor komisije sa kandidatima.
Na usmenom delu ispita rezultati se iskazuju ocenama, i zatim se pretvaraju u bodove:
            nedovolјan      0 bodova
            dovolјan          3 boda
            dobar               7 bodova
            vrlo dobar        11 bodova
            odličan            15 bodova.
Ukupan rezultat kandidata na prijemnom ispitu predstavlјa zbir bodova ostvarenih na pismenom i usmenom delu prijemnog ispita (najviše 60 bodova). Za uspešno polaganje prijemnog ispita kandidat treba da osvoji minimalno 14 bodova.
Pitanja se zasnivaju na srednjoškolskom gradivu iz predmeta Mađarski jezik i književnost u odelјenjima mađarskog nastavnog jezika.
Provera znanja iz mađarske gramatike i opšte lingvistike se temelјi na srednjoškolskom udžbeniku za mađarski jezik i pismenost, i to:

  • Papp György–Pató Imre–Vajda József: Magyar nyelv és a kifejezőkészség fejlesztése a középiskolák I–IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.

Provera znanja iz teorije književnosti, istorije mađarske književnosti i komparatistike se temelјi na srednjoškolskim udžbenicima za srednje škole, i to:

  • Bosnyák István–Thomka Beáta: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák I. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
  • Gerold László–Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
  • Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák III. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
  • Szeli István: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
  • Bori Imre–Gerold László: Az irodalom története a középiskolák I. és II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
  • Bori Imre: Az irodalom története a középiskolák III. és IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1997.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK
A felvételi vizsga anyaga és értékelése
A minősítővizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgából.
Az írásbeli vizsgán a jelöltek tudásfelmérő feladatlapokat töltenek ki, amelyeket egységes pontrendszer alapján értékelünk. Az írásbeli tudásfelmérő két részből áll: egy magyar nyelvtani és általános nyelvészeti (legfeljebb 15 pont), valamint egy irodalomelméleti, magyar irodalomtörténeti és komparatisztikai ismereteket értékelő tesztből (legfeljebb 15 pont).
A jelöltek külön szóbeliznek magyar nyelvtani és általános nyelvészeti ismeretekből (legfeljebb 15 pont), valamint az irodalomelmélet, magyar irodalomtörténet és komparatisztika tárgyköréből (legfeljebb 15 pont). A szóbeli vizsga beszélgetés formájában zajlik, amelyet a bizottság a jelöltekkel folytat. A szóbeli vizsga eredményét a bizottság osztályzatok formájában mutatja ki, amelyeket a következő pontozási rendszer alapján pontokká alakít át:
            elégtelen          0 pont
            elégséges         3 pont
            jó                     7 pont
            jeles                 11 pont
            kitűnő              15 pont.
A jelölt pontszámát az írásbeli és a szóbeli minősítővizsgán elért pontjainak összege adja (legfeljebb 60 pont). A sikeres felvételi vizsgához a jelöltnek legalább 14 pontot kell teljesítenie.
A kérdések a Magyar nyelv és irodalom tantárgynak a magyar tannyelvű középiskolai tagozatokon érvényes tananyagán alapulnak.
A tudásellenőrzés magyar nyelvtani és általános nyelvészeti ismeretekből a következő középiskolai tankönyvbe foglalt tananyagon alapul:

  • Papp György–Pató Imre–Vajda József: Magyar nyelv és a kifejezőkészség fejlesztése a középiskolák I–IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.

A tudásellenőrzés irodalomelméletből, magyar irodalomtörténetből és komparatisztikából az alábbi középiskolai tankönyvek alapján történik:

  • Bosnyák István–Thomka Beáta: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák I. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
  • Gerold László–Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
  • Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák III. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
  • Szeli István: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
  • Bori Imre–Gerold László: Az irodalom története a középiskolák I. és II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
  • Bori Imre: Az irodalom története a középiskolák III. és IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1997.

A felvételi vizsga tételei

  • Magyar és általános nyelvészet – magyar nyelvtan

Az ember és a nyelv: jelek és jelrendszerek. A beszéd és a nyelv. A nyelv és a gondolkodás. A nyelv mint jelrendszer. A nyelvi változások természete. Nyelvi összevetés, nyelvrokonság. A nyelv rétegeződése: területi, szakmák szerinti, társadalmi csoportok szerinti megoszlás.
Nyelvünk hangállománya: a beszédhangok képzése. A magánhangzók hangrendje és illeszkedése. A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben: részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés.
A magyar nyelv szófaji rendszere: az ige, a névszók, a határozószók. A viszonyszók, az indulatszó.
Alaktan: a szóelemek és kapcsolódásuk. A szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, szóelvonás, szóhasadás, mozaikszó, népetimológia. A szókészlet: a magyar szókészlet nagysága. A magyar szókészlet tagolódása: alapszókészlet, peremszókincs, a tájszók, a társadalmi csoportok és rétegek szókincse. A szavak eredete: eredeti szavak, jövevényszók, idegen szók. Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Azonos alakú szavak. Állandó és alkalmi jelentés.
A mondat: az egyszerű mondatok fajai szerkezetük szerint. A mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Állító és tagadó mondatok. A szószerkezetek. Az egyszerű mondat részei: az alany és az állítmány. A bővítmények: a tárgy, a határozó és a jelző. Az összetett mondat: az alárendelő és a mellérendelő összetett mondat. Hangsúly, hanglejtés, szünet, szórend.
A közlés és a fogalmazás: a közlésfajták. Beszédműfajok. A stílus és a nyelv: a stílus. Stílusrétegek, stílusárnyalatok. A művészi nyelvhasználat sajátságai.
Szöveg és közlés: a szöveg fogalma. Szövegszerkezet és szövegtípusok. Kapcsolóelemek a szövegben.
Nyelvünk élete: a nyelvtörténet. Nyelvrokonságunk. Nyelvünk hangzásának változásai. Szókincsünk bővülése. A jelentésváltozás. A nyelvtani rendszer kialakulása. A magyar irodalmi nyelv és köznyelv kialakulása.

  • Irodalomelmélet, magyar irodalomtörténet és komparatisztika

1. Magyar irodalom
A magyar íráskultúra kialakulása a középkorban. Latin nyelvű történeti irodalmunk emlékeiből (Képes Krónika). A magyar egyházi fordításirodalom (Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Margit-legenda). Anyanyelvű világi irodalmunk két típusa: a lovagi és a deákirodalom. A magyar nyelvű vallásos kódexirodalom a középkor alkonyán.
A magyarországi humanizmus és reformáció irodalma (Janus Pannonius, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter). A magyar reneszánsz szépirodalom (Balassi Bálint).
A magyar barokk (Zrínyi Miklós).
A magyar rokokó (Mikes Kelemen).
A magyar fölvilágosodás és irodalma. Kármán József. Batsányi János. Kazinczy Ferenc. Csokonai Vitéz Mihály. Berzsenyi Dániel. A romantika a magyar irodalomban. Katona József. Kölcsey Ferenc. Vörösmarty Mihály. A népiesség irodalma. Petőfi Sándor. Jókai Mór.
Realista jelenségek a magyar irodalomban. Arany János. Madách Imre. Mikszáth Kálmán.
Magyar novellisták a századvégen. Gozsdu Elek. Tömörkény István. Papp Dániel.
A líra változása. Reviczky Gyula.
A modern magyar irodalom a XX. század elején. Ady Endre. Krúdy Gyula. Babits Mihály. Kosztolányi Dezső. Tóth Árpád. Juhász Gyula. Móricz Zsigmond. Csáth Géza.
A magyar irodalom a két világháború közötti időszakban. Füst Milán. Kassák Lajos. Szabó Lőrinc. Tamási Áron. József Attila. Gelléri Andor Endre. Radnóti Miklós.
Magyar irodalom – történelem – társadalom. Németh László. Illyés Gyula. Déry Tibor. Szentkuthy Miklós. Weöres Sándor. Ottlik Géza. Mándy Iván. Mészöly Miklós. Pilinszky János. Nagy László. Juhász Ferenc.
Az irodalom megújítói. Tandori Dezső. Nádas Péter. Esterházy Péter.
2. Világirodalom
Az ókor irodalma, általános jellemzők. A Gilgames. A Biblia. Homérosz. Szapphó.
A középkor általános jellemzői.
A reneszánsz általános jellemzői. Dante Alighieri. Francesco Petrarca. Giovanni Boccaccio. William Shakespeare. Cervantes.
A barokk általános jellemzői.
A felvilágosodás és a klasszicizmus. Molière. Johann Wolfgang Goethe.
A romantika általános jellenzői. Byron. Puskin.
A realizmus Európában. Balzac. Gogol. Flaubert.
A századforduló irodalmi irányai. Charles Baudelaire. Paul Verlaine. Arthur Rimbaud. Stéphane Mallarmé. Lautréamont.
A modernizmus és az avantgárd a két világháború között.
Futurizmus. Expresszionizmus. Dadaizmus. Szürrealizmus.
Thomas Mann. Alekszandr Blok. Federico García Lorca.
A modern világirodalom. Franz Kafka. Jorge Luis Borges. Albert Camus. Samuel Beckett. Gabriel García Márquez.
3. Kisebbségi magyar irodalmak
Vajdasági magyar irodalom
Szenteleky Kornél. Szirmai Károly. Gál László. Majtényi Mihály. Herceg János. Ács Károly. Fehér Ferenc. Tolnai Ottó. Domonkos István.
Romániai magyar irodalom
Sütő András. Szilágyi Domokos.
Szlovákiai magyar irodalom
Grendel Lajos.
4. Délszláv népek irodalma
Branislav Nušić. Aleksandar Tišma. Danilo Kiš.
5. Magyar‒délszláv irodalmi kapcsolatok
Ady Endre a délszláv irodalomban. Kosztolányi Dezső fordításai. Szenteleky Kornél kapcsolatteremtő tevékenysége. Németh László kapcsolatteremtő szerepe. Miroslav Krleža és a magyar irodalom.
6. Az irodalom elmélete
Az irodalomtudomány alapfogalmai (irodalomtudomány, műalkotás, művészi megismerés, jel, jelentés, kompozíció, befogadás, poétika, stilisztika, művészeti irányzatok).
7. Népköltészet
Ősköltészet – népköltészet – hivatásos irodalom. A népköltészet és sajátos ismertető jegyei a hivatásos irodalommal szemben. A folklorizmus fogalma. A népköltészet műfajai. Műnemek, műfajok. A líra. Az epika. Színjátékszerű népszokások.
 OLVASMÁNYJEGYZÉK:

1. Magyar irodalom
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól. Balassi Bálint: Hogy Júliára talála... Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél. Katona József: Bánk bán. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Petőfi Sándor: Szeptember végén. Egy gondolat bánt engemet. A puszta, télen. Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán. Az arany ember. Arany János: Ősszel. Évek, ti még jövendő évek. V. László. Az örök zsidó. Madách Imre: Az ember tragédiája. Mikszáth Kálmán: Timár Zsófi özvegysége. Ady Endre: Új vizeken járok. Léda a hajón. Őrizem a szemed. Krúdy Gyula: Szindbád őszi útja. Babits Mihály: A lírikus epilógja. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai. Számadás. Fürdés. Tóth Árpád: Lélektől lélekig. Móricz Zsigmond: Barbárok. Csáth Géza: Szombat este. József Attila: Klárisok. Elégia. Óda. Flóra. Szabó Lőrinc: Szamártövis. Kassák Lajos: Mesteremberek. Radnóti Miklós: Tajtékos ég. Sem emlék, sem varázslat. Erőltetett menet. Razglednicák. Déry Tibor: Alvilági játékok. Szerelem. Weöres Sándor: Magyar etűdök. Ottlik Géza: Iskola a határon. Mándy Iván: Konyhafal. Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. Pilinszky János: Apokrif. Nádas Péter: Családi kép lila alkonyatban. Esterházy Péter: Egy nehéz nap éjszakája.
2. Világirodalom
Énekek éneke. Shakespeare: Hamlet. Goethe: Vándor éji dala. Baudelaire: Az albatrosz. Verlaine: Őszi chanson. Rimbaud: A magánhangzók szonettje. Kafka: A per. Camus: Közöny. Beckett: Godot-ra várva. Márquez: Száz év magány.
3. Vajdasági magyar irodalom
Szenteleky Kornél: Bácskai éjjel. Szirmai Károly: Veszteglő vonatok a sötétben. Majtényi Mihály: Jakab, a késes. Fehér Ferenc: Szenteleky. Ács Károly: Önarckép, félhomályban. Tolnai Ottó: Kodály. Domonkos István: Kormányeltörésben.

Kandidati koji polože prijemni ispit imaju pravo da se, nakon završetka prvog upisnog roka, upišu na drugi akreditovani studijski program, u skladu sa Pravilnikom o upisu kandidata na studijske programe koje realizuje Filozofski fakultet.

 

 
© 2007. Filozofski fakultet u Novom Sadu