Mađarski jezik i književnost

STUDIJSKI PROGRAM: Jezik, književnost i kultura – JKK

Modul: MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST
Naziv diplome: DIPLOMIRANI FILOLOG (MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST)

Način polaganja i vrednovanje prijemnih ispita
Prijemni ispit se sastoji iz dva dela: pismenog i usmenog.
Za pismeni deo ispita  se priprema jedinstven test iz oblasti mađarske gramatike i opšte lingvistike (najviše 15 bodova), odnosno iz oblasti teorije književnosti, istorije mađarske književnosti i komparatistike (najviše 15 bodova).
Usmeni deo ispita se polaže posebno iz oblasti mađarske gramatike i opšte lingvistike (najviše 15 bodova), odnosno iz oblasti teorije književnosti, istorije mađarske književnosti i komparatistike (najviše 15 bodova). Usmeni deo ispita je razgovor komisije sa kandidatima.
Na usmenom delu ispita rezultati se iskazuju ocenama, i zatim se pretvaraju u bodove:
            nedovoljan      0 bodova
            dovoljan          3 boda
            dobar               7 bodova
            vrlo dobar        11 bodova
            odličan            15 bodova.
Ukupan rezultat kandidata na prijemnom ispitu predstavlja zbir bodova ostvarenih na pismenom i usmenom delu prijemnog ispita (najviše 60 bodova). Za uspešno polaganje prijemnog ispita kandidat treba da osvoji minimalno 14 bodova. Kandidati prilikom polganja prijemnog ispita za upis u prvu godinu osnovnih studija u školskoj 2025/2026. godini pristupaju polaganju prijemnog ispita i stiču pravo na rangiranje i pravo upisa bez obzira na broj bodova osvojenih polaganjem prijemnog ispita.
Pitanja se zasnivaju na srednjoškolskom gradivu iz predmeta Mađarski jezik i književnost u odeLjenjima mađarskog nastavnog jezika.
Provera znanja iz mađarske gramatike i opšte lingvistike se temelji na srednjoškolskom udžbeniku za mađarski jezik i pismenost, i to:

• Papp György–Pató Imre–Vajda József: Magyar nyelv és a kifejezőkészség fejlesztése a középiskolák I–IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.

Provera znanja iz teorije književnosti, istorije mađarske književnosti i komparatistike se temelji na srednjoškolskim udžbenicima za srednje škole, i to:

• Bosnyák István–Thomka Beáta: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák I. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
• Gerold László–Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
• Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák III. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
• Szeli István: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
• Bori Imre–Gerold László: Az irodalom története a középiskolák I. és II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
• Bori Imre: Az irodalom története a középiskolák III. és IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1997.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK
A felvételi vizsga anyaga és értékelése
A minősítővizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgából.
Az írásbeli vizsgán a jelöltek tudásfelmérő feladatlapokat töltenek ki, amelyeket egységes pontrendszer alapján értékelünk. Az írásbeli tudásfelmérő két részből áll: egy magyar nyelvtani és általános nyelvészeti (legfeljebb 15 pont), valamint egy irodalomelméleti, magyar irodalomtörténeti és komparatisztikai ismereteket értékelő tesztből (legfeljebb 15 pont).
A jelöltek külön szóbeliznek magyar nyelvtani és általános nyelvészeti ismeretekből (legfeljebb 15 pont), valamint az irodalomelmélet, magyar irodalomtörténet és komparatisztika tárgyköréből (legfeljebb 15 pont). A szóbeli vizsga beszélgetés formájában zajlik, amelyet a bizottság a jelöltekkel folytat. A szóbeli vizsga eredményét a bizottság osztályzatok formájában mutatja ki, amelyeket a következő pontozási rendszer alapján pontokká alakít át:
            elégtelen          0 pont
            elégséges         3 pont
            jó                     7 pont
            jeles                 11 pont
            kitűnő              15 pont.
A jelölt pontszámát az írásbeli és a szóbeli minősítővizsgán elért pontjainak összege adja (legfeljebb 60 pont). A sikeres felvételi vizsgához a jelöltnek legalább 14 pontot kell teljesítenie. A 2025/26-os tanévben elsőbe iratkozó jelöltek a felvételin elért pontok számától függetlenül jogot szereznek a rangsorolásra és a beiratkozásra. 
A kérdések a Magyar nyelv és irodalom tantárgynak a magyar tannyelvű középiskolai tagozatokon érvényes tananyagán alapulnak.
A tudásellenőrzés magyar nyelvtani és általános nyelvészeti ismeretekből a következő középiskolai tankönyvbe foglalt tananyagon alapul:

• Papp György–Pató Imre–Vajda József: Magyar nyelv és a kifejezőkészség fejlesztése a középiskolák I–IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.

A tudásellenőrzés irodalomelméletből, magyar irodalomtörténetből és komparatisztikából az alábbi középiskolai tankönyvek alapján történik:

• Bosnyák István–Thomka Beáta: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák I. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
• Gerold László–Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
• Bori Imre: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák III. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2013.
• Szeli István: Olvasókönyv poétikai fogalmakkal a középiskolák IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
• Bori Imre–Gerold László: Az irodalom története a középiskolák I. és II. osztálya számára. Zavod za udžbenike, Belgrád, 2008.
• Bori Imre: Az irodalom története a középiskolák III. és IV. osztálya számára. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Belgrád, 1997.

 

A felvételi vizsga tételei

Általános nyelvészet és magyar nyelvtan

Az ember és a nyelv: jelek és jelrendszerek. A beszéd és a nyelv. A nyelv és a gondolkodás. A nyelv mint jelrendszer. A nyelv rétegeződése.

Nyelvünk hangállománya: a beszédhangok képzése. A magánhangzók hangrendje és illeszkedése. A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben: részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés.

A magyar nyelv szófaji rendszere: az ige, a névszók, a határozószók. A viszonyszók, az indulatszó.

Alaktan: a szóelemek és kapcsolódásuk. A szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, szóelvonás, szóhasadás, mozaikszó, népetimológia.

A szókészlet: a magyar szókészlet nagysága. A magyar szókészlet tagolódása: alapszókészlet, peremszókincs, a tájszók, a társadalmi csoportok és rétegek szókincse. A szavak eredete: eredeti szavak, jövevényszók, idegen szók. Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Azonos alakú szavak. Állandó és alkalmi jelentés.

A mondat: az egyszerű mondatok fajai szerkezetük szerint. A mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Állító és tagadó mondatok. A szószerkezetek. Az egyszerű mondat részei: az alany és az állítmány. A bővítmények: a tárgy, a határozó és a jelző. Az összetett mondat: az alárendelő és a mellérendelő összetett mondat.

A stílus. Stílusrétegek, stílusárnyalatok.

Szöveg és közlés: a szöveg fogalma. Szövegszerkezet. Kapcsolóelemek a szövegben.

Nyelvünk élete: a nyelvtörténet. Nyelvrokonságunk. Szókincsünk bővülése. A jelentésváltozás.

 

Irodalomelmélet, világirodalom, magyar irodalomtörténet

1. Régi magyar irodalom

Első összefüggő szövegemlékünk, a Halotti Beszéd és Könyörgés. Az első magyar vers: az Ómagyar Mária-siralom.

A magyarországi latin humanista költészet: Janus Pannonius.  Az első magyar reneszánsz költő: Balassi Bálint.

2. A magyar felvilágosodás irodalma. Kazinczy Ferenc. Csokonai Vitéz Mihály.

3. A romantika és a népiesség a magyar irodalomban. Kölcsey Ferenc: Himnusz. Vörösmarty Mihály. Petőfi Sándor. Arany János. Jókai Mór.

4. A XIX. század második felének irodalma: Madách Imre. Mikszáth Kálmán.

5. A modern magyar irodalom a XX. század elején. Ady Endre. Krúdy Gyula. Babits Mihály. Kosztolányi Dezső. Tóth Árpád. Móricz Zsigmond. Csáth Géza.

6. A magyar irodalom a két világháború között. Kassák Lajos. József Attila. Radnóti Miklós.

7. A második világháború utáni magyar irodalom. Ottlik Géza. Pilinszky János. Nádas Péter. Esterházy Péter.

8. Világirodalom

Az ógörög dráma: Szophoklész: Antigoné.

Dante Alighieri. A nagy stílusirányzatok jellemzői: barokk, felvilágosodás, klasszicizmus, romantika, szimbolizmus, szecesszió. William Shakespeare. Johann Wolfgang Goethe. Puskin.

A szimbolista költészet: Charles Baudelaire. Paul Verlaine, Arthur Rimbaud.

Az avantgárd irányzatai: futurizmus. expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus.

A modern világirodalom: Franz Kafka. Jorge Luis Borges. Samuel Beckett. Gabriel García Márquez.

9. Vajdasági magyar irodalom

Szenteleky Kornél. Szirmai Károly. Majtényi Mihály. Herceg János. Tolnai Ottó. Domonkos István.

10. Az irodalom elmélete

Az irodalomtudomány alapfogalmai. A műnemek (dráma, líra, epika), a műfajok (elégia, óda, himnusz, novella, ballada, eposz, regény, verses regény stb.), a költői képek és alakzatok (metafora, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, allegória stb.), rím, ritmus, verselési rendszer.