O odseku

O Odseku
Odsek za mađarski jezik i književnost Filozofskog fakulteta počeo je sa radom 21. 10. 1959. pristupnom besedom svog prvog šefa Ervina Šinka. U početku je glavni cilj bio da obrazuje profesore mađarskog jezika, dok danas školuje kadar za rad na svim poljima kulturnog života, a do sada je na njemu diplomiralo više od 850 studenata.

Nastava na Odseku se u potpunosti odvija na mađarskom jeziku kao maternjem. Na Fakultetu se, kao izborni predmet, predaje i mađarski kao strani jezik, ravnopravno sa svetskim jezicima, a u Centru za mađarski jezik, održavaju se časovi mađarskog kao stranog jezika za građanstvo.

Profesori nastavni proces od početka baziraju na naučnoistraživačkom radu iz oblasti mađarskog jezika, književnosti, etnografije, istorije kulture i komparatistike. Pri tom primarnu važnost pridaju izučavanju vojvođanskih multikulturalnih i multijezičkih pojava. „Novosadska škola” važi kao pojam i u obrazovnom i naučnom životu matične zemlje. Profesori koji su obeležili život i rad na Odseku: Ervin Šinko, Đerđ B. Sabo, Ištvan Seli, Imre Bori, Olga Penavin, Mihalj Agošton, Janoš Banjai, Ištvan Bošnjak i Čaba Utaši.

Oba naučna časopisa Odseka: Hungarológiai Közlemények – Hungarološka saopštenja i Tanulmányok – Studije, pokrenuta 1969. godine, objavljuju radove na mađarskom jeziku i otvoreni su za istraživače u regionu, a visoko su rangirana na listi naučnih časopisa Ministarstva nauke i u MTMT.

Među osnovne zadatke Odseka spada i organizacija naučnih skupova, a međunarodna interdisciplinarna konferencija Univerzitetski lingvistički dani se tradicionalno održava svake godine.

Odsek aktivno učestvuje u književnom i kulturnom životu na teritoriji cele Vojvodine.

Studije i studenti
Na Odseku se obrazovanje odvija po bolonjskom sistemu na nivou osnovnih, master i doktorskih studija.

Osnovne studije traju četiri godine, u okviru kojih se po studijskom programu mađarskog jezika i književnosti obrazuju filolozi hungarolozi prvog stepena visokog obrazovanja. Značajnu prednost Odseka predstavlja činjenica da studente osposobljava za vršenje stručnih delatnosti više vrsta u oblasti kulture. Sa diplomom filologa naši diplomirani studenti mogu da obavljaju poslove lektora, novinara, urednika, menadžera u oblasti kulture i umetnosti, arhivara, muzeologa, književnog i stručnog prevodioca u relaciji srpskog i mađarskog jezika, tumača, spikera na radiju i televiziji.

Sa završenim jednogodišnjim master studijama studenti stiču diplomu master profesora mađarskog jezika i književnosti i mogu da se zaposle kao profesori mađarskog jezika u osnovnim i srednjim školama.

Doktorske studije traju tri godine i omogućavaju sticanje titule doktora filoloških nauka. One predstavljaju najvažniju instituciju obrazovanja naučnika i univerzitetskih profesora.

Studijski program pored obaveznih predmeta pruža i mogućnost pohađanja izbornih predmeta, što studentima omogućava da formiraju svoj stručni profil u skladu sa interesovanjima. Pri tom se stavlja naročiti akcenat na praktičan rad. U grupama manjeg obima rad se odvija u prisnijoj atmosferi, sa nastavnicima koji pomno prate njihov razvoj i pružaju podršku u njihovom stručnom osposobljavanju.

Na Odseku se značajna pažnja posvećuje i razvijanju umetničkog senzibiliteta i kreativnosti. Pružaju se saveti i orijentaciono vođstvo u formiranju stvaralačkih osećaja. Ohrabruje se kritičko mišljenje i naučno-istraživački rad studenata. Časopis pod naslovom Philos pruža prostor za naučne i književne tekstove, a Stúdium za publicistička ostvarenja studenata.

Naučno-istraživački rad
Saradnici Odseka u okviru inostranih i domaćih naučnih projekata vrše istraživanja na polju lingvistike, književnosti, istorije kulture, etnografije i ostalih (primenjenih, interdisciplinarnih) oblasti.

Profesori Odseka u saradnji sa Ministarstvom prosvete, nauke i tehnološkog razvoja, Zavoda za unapređenje obrazovanja i vaspitanja, Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine, Pedagoškog zavoda Vojvodine i drugim stručnim institucijama i organizacijama učestvuju u izradi nastavnih planova i programa iz predmeta Mađarski jezik i Mađarski jezik sa elementima nacionalne kulture za osnovno i srednje obrazovanje, kao i u izradi zbirki zadataka i testova za završne ispite i državnu maturu.

Odsek pridaje važnost i održavanje kontakta sa nastavnicima mađarskog jezika, zato dva puta godišnje organizuje akreditovana stručna usavršavanja, čiji je cilj razvijanje stručne kompetencije, informisanje nastavnika o rezultatima najnovijih naučnih istraživanja i novinama, savremenim modelima u oblasti obrazovanja. Pored nastavnika mađarskog jezika u procesu usavršavanja učestvuju i nastavnici mađarskog kao jezika društvene sredine, mađarskog kao stranog jezika, odnosno nastavnici negovanja maternjeg jezika. Na seminarima i studenti Odseka prezentuju svoja najnovija istraživanja, projekte, odnosno pripreme za časove sa hospitovanja.

Međunarodna saradnja
Odsek učestvuje i u programima međunarodne razmene u okviru projekata Erazmus+ i CEEPUS.

Nastavnici Odseka su držali predavanja na filozofskim i filološkim fakultetima u inostranstvu, studenti pohađali parcijalne studije na univerzitetima u Segedinu, Pečuju, Mariboru i Beču, na Univerzitetu Lorand Etveš u Budimpešti, Univerzitetu Komenski u Bratislavi, Fakultetu umetnosti Univerziteta u Groningenu itd. Partneri su nam Reformatski univerzitet Gašpar Karoli (Budimpešta),  Univerzitet Babeš-Bojai (Kluž), Zagrebačko sveučilište, Zakarpatska mađarska visoka škola II Ferenc Rakoci, Transilvanijski mađarski univerzitet Sapijencija, Panonski univerzitet u Vespremu, Sveučilište Josip Juraj Štrosmajer u Osijeku itd. U okviru programa mobilnosti Odsek prima brojne studente i gostujuće profesore iz partnerskih institucija.

Programi omogućavaju proširivanje znanja, sticanje novih kompetencija, stručni razvoj, proširivanje mreže kontakata, osavremenjivanje obrazovnih sistema, poboljšanje njihove kompetitivnosti.

Biblioteka
Biblioteka Odseka obezbeđuje uslove i za obrazovanje i za istraživanja. Sa više od pedeset hiljada knjiga, razvila se u najveću hungarološku zbirku u Vojvodini. Prva knjiga zavedena u inventar 27. jula 1956. je Najlepše pripovetke Žigmonda Morica. Prve poklonjene knjige su stigle iz Mađarske akademije nauka. Najstarija knjiga Odseka potiče iz 1637. iz pera Petra Pazmanja, a radi se o instrukcijama za traženje istine (Igazságra vezérlő Kalauz).

Fond biblioteke je obogaćen i brojnim legatima. Veliki deo ličnih biblioteka Ervina Šinka, Đerđa B. Saboa, Karolja Sirmaija, Arpada Lebla, Lasla Gala i Olge Penavin dospeo je na taj način u posed Odseka. Fond se kontinuirano proširuje, pre svega zahvaljujući Maraijevom programu.

Biblioteka služi i kao scena za književne manifestacije.

Odsek omogućuje svojim studentima da steknu jednogodišnje bibliotekarsko iskustvo da bi ostvarili pravo da pristupe polaganju stručnog ispita u Biblioteci Matice srpske.

Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

A tanszékről
Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 1959. október 21-én Sinkó Ervin tanszékvezető székfoglaló előadásával kezdte meg működését. Fő feladata kezdetben a magyartanárképzés volt, mára azonban olyan szakembereket képez, akik a kulturális élet minden területén végezhetik tevékenységüket. Mintegy 850-en szereztek eddig oklevelet a tanszéken.

Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék anyanyelvi tanszék, a hallgatók teljes egészében magyar nyelven folytatják tanulmányaikat, minden tantárgyat anyanyelvükön tanulnak. Tanárai magyart mint idegen nyelvet is oktatnak, a magyar nyelv az újvidéki bölcsészkaron a nagy világnyelvekkel azonos státusban lévő választható tantárgy. Ezenkívül a Tanszék magyar mint idegen nyelv órákat tart felnőtteknek is, ezzel népszerűsítve a magyar nyelvet és kultúrát.

Tanárai kezdettől fogva tudományos kutatómunkájukra építették oktatói tevékenységüket a magyar nyelv, irodalom, néprajz, művelődéstörténet, kapcsolattörténet tárgykörében. Elsősorban a vajdasági jelenségek kutatását tartják fontosnak. Az „újvidéki iskola” fogalommá vált az anyaországi oktatási és tudományos életben. Az elmúlt időszak meghatározó tanáregyéniségei között voltak Sinkó Ervinen kívül B. Szabó György, Szeli István, Bori Imre, Penavin Olga, Ágoston Mihály, Bányai János, Bosnyák István, Utasi Csaba.

Kiadói tevékenysége is jelentős. Két tudományos folyóirata, a Hungarológiai Közlemények és a Tanulmányok, 1969-ben indult. Magyar nyelven közöl tanulmányokat. A Kárpát-medencei kutatók számára fontos publikációs lehetőséget jelentenek. A Szerb Tudományügyi Minisztérium tudományos folyóiratlistáján M52-es kategóriába sorolták őket, az MTMT-ben pedig nemzetközi lektorált folyóiratként tartják őket számon.

Alapvető feladatai közé tartozik a konferenciaszervezés is. Évente megrendezi az Egyetemi Nyelvészeti Napokat, amely interdiszciplináris nemzetközi tanácskozássá nőtte ki magát, s ezen keresztül valósul meg tanárainak kapcsolattartó tevékenysége az egész Kárpát-medencei régió tanári és kutatói közösségével.

A tanszék tevékenyen részt vesz az irodalmi és művelődési életben, rendszeresen szervez irodalmi találkozókat, az egész Vajdaságra kiterjedő programokkal rendelkezik.

A képzés
A tanszéken alap-, mester- és doktori stúdiumon folyik bolognai rendszerű oktatás.

Az egyetemi alapképzés négy évig tart, amelynek keretében alapképzettségű magyar nyelv- és irodalom szakos bölcsészeket képez. Nagy előnye a tanszéknek, hogy nem csupán egyfajta szakma végzésére képesít. Bölcsészdiplomával a kulturális élet minden területén el lehet helyezkedni. A végzett hallgatók lektorként, újságíróként, szerkesztőként, kulturális és művészeti menedzserként, könyvtárosként, levéltárosként, muzeológusként, szerb–magyar mű- és szakfordítóként, tolmácsként, rádió- és tévébemondóként dolgozhatnak.

Az ötödik év, azaz a mesterstúdium elvégzése arra jogosítja fel a hallgatókat, hogy mesterképzettségű magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet szerezzenek, és magyartanárként helyezkedhessenek el általános és középiskolákban.

A doktori stúdium hároméves, és a filológiai tudományok doktora cím elnyerését teszi lehetővé. A tudós- és egyetemitanár-képzés legfontosabb intézménye.

A tanulmányi program a kötelező tantárgyak mellett választható tárgyakat is kínál, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően alakítsák szakmai profiljukat. A gyakorlati munkára nagy hangsúlyt helyez. A kis létszámú csoportokban a hallgatók szoros kapcsolatban állnak tanáraikkal, akik kísérik fejlődésüket, segítséget nyújtanak szakmai fejlődésükben.

A tanszéken a művészi érzék és a kreativitás fejlesztésére is nagy figyelmet fordítanak. Az alkotói kibontakozásukhoz tanácsokat és útmutatást adnak. Ösztönzik a kritikai gondolkodást és a hallgatók tudományos kutatómunkáját is. A Philos című folyóirat a hallgatók tudományos és irodalmi szövegeinek, a Stúdium publicisztikai írásaiknak ad helyet.

Tudományos kutatómunka és továbbképzések
A tanszék munkatársai külföldi és hazai tudományos projektumokban folytatnak nyelvészeti, irodalmi, művelődéstörténeti, néprajzi és egyéb (alkalmazott, interdiszciplináris) kutatásokat.

Tanáraink az Oktatásügyi, Tudományos és Technológiai Fejlesztésügyi Minisztériummal, az  Oktatási és Nevelési Minőségellenőrző Intézettel, a Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Vajdasági Pedagógiai Intézettel és más szakmai intézményekkel, szervezetekkel együttműködve részt vesznek a Magyar nyelv és a Magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgyak általános és középiskolai tanterveinek kidolgozásában, a tankönyvek, tanári kézikönyvek és oktatási segédanyagok írásában, az általános iskolai és középiskolai oktatás végén elvárt tanulói teljesítmény általános tudásszabványai, képzési standardjai kidolgozásában, a záróvizsgák és az érettségi vizsgák feladatgyűjteményeinek és tesztjeinek a kidolgozásában.

A tanszék fontosnak tartja a magyartanárokkal való kapcsolattartást, ezért évente két alkalommal szervez akkreditált szakmai továbbképzést, amelyek célja a szakmai kompetencia fejlesztése, a tanárok tájékoztatása a legújabb tudományos kutatások eredményeiről és az oktatás újdonságairól, korszerű modelljeiről. A magyar nyelvet oktató tanárok mellett a képzéseken a magyar mint környezetnyelv, az idegen nyelvet, illetve az anyanyelvápolást oktató tanárok is részt vesznek. A szemináriumon hallgatóink is bemutatják legújabb kutatásaikat, projektumaikat, óraterveiket.

Nemzetközi kapcsolatok
Tanszékünk részt vesz az Erasmus+ és a CEEPUS nemzetközi csereprogramokban.

Hallgatóink és tanáraink külföldi egyetemek bölcsészettudományai karain tartottak előadásokat, részképzéseken vettek részt a Szegedi és Pécsi Tudományegyetemen, a Maribori és Bécsi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a pozsonyi Comenius Egyetemen, a hollandiai Groningeni Egyetem Művészeti Karán stb. Partnerünk a Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Zágrábi Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem stb. Tanszékünk számos hallgatót és vendégtanárt fogad partnerintézményeinkből a mobilitási programok keretében.

A könyvtár
A tanszék könyvtára biztosítja mind az oktatás, mind a kutatás feltételeit. Immár több mint ötvenezer kötettel a Vajdaság legnagyobb hungarológiai gyűjteményévé fejlődött. Az első könyvet 1956. július 27-én írták be a leltárkönyvbe: Móricz Zsigmond legszebb elbeszéléseit. Az első ajándékkönyvek a Magyar Tudományos Akadémiától érkeztek. A tanszék legrégebbi könyve Pázmány Péter Igazságra vezérlő Kalauzának harmadik kiadása 1637-ből.

Számos hagyatékkal is gazdagodott a könyvtár, Sinkó Ervin, B. Szabó György, Szirmai Károly, Löbl Árpád, Gál László és Penavin Olga könyveinek nagy része került ily módon a tanszék tulajdonába.

Állománya folyamatosan gyarapodik, elsősorban a Márai-program biztosítja, hogy a legújabb magyar könyvek is hozzáférhetőek legyenek.

A könyvtár irodalmi rendezvények helyszíne is.

A tanszék lehetőséget nyújt hallgatóinak arra, hogy könyvtárában egyéves szakmai gyakorlatot szerezzenek, és felkészíti őket arra, hogy könyvtáros szakvizsgát tegyenek a Matica srpska könyvtárában.